Gondolatok és vélemények a pszichoterápiáról
hirdetés
Manapság minden pszichoterápia-történet Freuddal kezdődik, és a legtöbb pszichológus még kínvallatásnak alávetve is csak az ő nevét tudná kinyögni. Pedig Freud leginkább a marketingben volt zseni, nem a pszichoterápiában. Ő volt az, aki - képletesen szólva -szabadalmaztatta a mindenki által ismert és használt kereket.
Aki kicsit is beleszagol á XVIII. század szellemi légkörébe, azonnal rájön, hogy a pszichoterápia se nem Freudé, se nem másé, hanem több száz éven át formálódott és csiszolódott pszichiáterek, hipnotizőrök és papok köze nyomán. Freud szorgosan tanulmányozta kortársainak munkáját, majd gyorsan elfelejtette őket, hogy utána visszaböfögje a tőlük ellesett gondolatokat. Paul Briquet 1859-ben jelentette meg a A hisztéria klinikai és terápiás kezelése című művét, Briquet 430 hisztériás beteget tanulmányozott az évek során a párizsi Charilé Kórházban, Szinte teljes listáját adta a konverziós tüneteknek, és kizárta, hogy a hisztériánakbármi köze volna a női nemi szervekhez vagy a szexuális frusztrációkhoz. 1869-ben John Russel Reynolds leírta, hogy a hisztériás bénulások hátterében a bénulás képzete rejlik, ezt a nézetet később Jean-Martin Charcot is magáénak vallotta. Briquet Charcot és Reynolds is tagadta, hogy a hisztéria csak nők betegsége volna. Freud meg azt hitte, hogy Bécsben ő lesz a nagy szakértő, miután Franciaországban elleste Auguste Liebeaull és Hipolyte Bernheim szuggesztiótanál. Pierre Janel tud a Italán-kutatásait, Charcot-nál pedig átitatódott a hisztéria szexuális etiológiájával. De Bécsben nem fogadták különösebb ovációval. A hírnévre éhes Freud rábeszélte kezdetben vonakodó barátját Joseph Breuert, hogy írjanakegy könyvet a hisztériáról. A dolognak voll egy-két szépséghibája. Az egyik a Breuer által ismertetett Anna 0, esete, akit Breuer állítólag az ó katartikus módszerével szépen kigyógyított hisztérikus bénulásaiból és beszédzavarából Henri Ellenberger pszichohistorista azonban felkutatta Anna 0. Breuer által írott eredeti kórtörténetét, amelyből kiderült, hogy a lánynak tbc-eredetű agyvelőgyulladása volt. és Breuer nem gyógyította meg. hanem ópiummal kezelte egy ideig, majd egy kórházba utalta meghalni Mindezt Freud tudta, hiszen menyasszonyával erről levelezgetett. A hisztériáról írt könyvük másik szépséghibája az volt. hogy a Freud által ismertetett négy beteg egyike sem volt hisztériás. Azazsem Breuer, sem Freud nem gyógyított meg senkit, és Freud hisztériaelmélete kora nézeteinek összefoglalása volt.
hirdetés
A dinamikus irányzatok
Mindez természetesen Freud pályafutásának csak a kezdetét jelentette, de olyan lett a folytatás is. Egész munkássága során jobban szerette a teóriáihoz igazítani a tényeket, mint fordítva. Spekulatív mitológiát teremtett pszichológia helyett, ami oly mértékben gyökeret vert a kultúrában, hogy a mai napig szennyezi a pszichoterápiás gondolkodást. A pszichoanalízist vagy - ahogy leszármazottait; nevezik - á dinamikus irányzatokat azért imádják a terapeuták, mert egy-két freudi fogalmat elsajátítva minden megmagyarázhatónak. értelmezhetőnek tűnik. A pszichoanalízis logikája szerint mindig a terapeutának van igaza, és ha nincs, akkor annak oka csak a beteg ellenállása. A dinamikus irányzatok naiv elképzelése szerint ha tudatosítjuk a kiváltó tudattalan okokat, „feldolgozzuk" a traumát, akkor megszűnik a tünet.
Forrás: onlinetanacsadas.com