Miért annyira fontosak a nyomelemek? (1. rész)

Az ásványi anyagok a szervezet számára nélkülözhetetlen elemek. Attól függően, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben makroelemeknek vagy mikroelemeknek nevezzük, de gyűjtőnevükön, azaz nyomelemekként ismerjük inkább őket.

Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4-5%-át teszik ki. A makro- és mikroelemek szintézisére az ember nem képes, ezek kizárólag táplálékkal jutnak a szervezetbe. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy melyek a legfontosabb nyomelemek. Most lerántjuk a leplet, érdemes kicsit többet tudni mindegyikről.  

Cink

Szervezetünk kb. 2,5 g cinket tartalmaz, amely számos enzim alkotórésze, többek között a hasnyálmirigy által termelt inzulinnak. A fehérje-, zsír- és nukleinsav-anyagcserében van szerepe. Cinkben gazdag élelmiszerek a hús, máj, tojás, hüvelyesek. Cink hiányában gyermekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy, letargia, hasmenés, bőrgyulladások fordulhatnak elő. Legújabb kutatások szerint gátolja a rákos sejtek szaporodását. A napi szükséglet 15 mg.

Fluor

A szervezet fluor-tartalmának legnagyobb része a csontokban és a fogakban található. Csökkent fluorbevitel fognövekedési- és, csontosodási zavarokhoz, fogszuvasodáshoz vezethet. Fluorban gazdag élelmiszerek a tengeri halak, kukorica, majoránna, petrezselyem. A szervezetben való felhalmozódása esetén a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható. A napi szükségletet 1,5 mg.

Jód

A szervezetben 15-20 mg jód található, melynek nagy része a pajzsmirigyben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok szerves része. Az anyagcsere szabályozásában, a növekedésben és az idegrendszer működésében van szerepe. Azokon a területeken, ahol az ivóvíz, és a növények jódban szegények, és a jódbevitelt nem pótolják, gyakori betegség az endémiás golyva. Jódban gazdag élelmiszerek a tengeri halak, kagylók. A jódszükséglet jódozott sóval is pótolható. Jódhiány esetén pajzsmirigy megnagyobbodás, lelassult anyagcsere, vérzsír emelkedés, depresszió, kisgyermekkorban szellemi fogyatékosság, terhes nőknél magzatfejlődési rendellenességek, spontán abortusz fordulhatnak elő. Túlzott jódbevitel pajzsmirigy túlműködést vált ki. A napi szükséglet 0,15 mg

Kobalt

A kobalt a B12 vitamin szintézisében elengedhetetlen, illetve a vörösvértest-képzésben van szerepe. Kobaltban gazdag élelmiszerek a máj, vese, tenger gyümölcsei, tej, paraj és a száraz hüvelyesek. A kobalt hiánya a B12 vitamin hiányával jár, ami vészes vérszegénységet okoz. Túlzott bevitel esetén gátolja a pajzsmirigy jódfelvételét, így a golyva kialakulásához vezet. Napi szükséglet 0.0001 mg.

Króm

A króm a szövetekben igen kis koncentrációban van jelen. Fő szerepe a szénhidrát-anyagcserében és a vércukorszint szabályozásában van. Hiányában megnő az esélye a fiatalkori (1-es típusú) cukorbetegségnek és a koszorúér-megbetegedéseknek. A króm a teljes kiőrlésű gabonában, a hüvelyesek magjában, húsban, májban és sajtban található. A napi szükséglet 50-200 μg életkortól függően.

Forrás: Egészségportál

Képek: antibiotikumok.immunturbo.com és peakshop.hu