Ki keveset alszik, kövér lesz
hirdetés
A jó alvás luxus - főleg a nőknek. A tudományos kutatók ennek ellenére sokáig elhanyagolták a specifikusan női alvászavarok témáját. Sok orvos sem vette komolyan a nőbetegek panaszait.
Szerencsére azonban egyre nagyobb az érdeklődés - például a berlini Charité Orvosi Interdiszciplináris Alvástudományi Központjában - aziránt, hogy a nők hogyan alszanak, életük során hogyan alakul az alvásminta, az alvásszükséglet és az alvással kapcsolatos problémák összessége. Már az első vizsgálatok is azt mutatják, hogy a nőknek kétszer olyan gyakran akadnak gondjaik az elalvással és az éjszakai alvással, mint a férfiaknak. Ez végzetes, hiszen az alvás minősége kihat az életminőség összességére. Az alvás emberi alapszükséglet, és ezért éppen olyan fontos, mint a légzés, az egészséges táplálkozás és ivás, valamint a rendszeres mozgás. Ha hinni lehet az alváskutatás amerikai úttörőjének, William C. Dementnek (1928), az egészség kilencven százaléka az alvástól függ. Az immunrendszer megfelelő működése és a szervezet általános regenerálódása szempontjából a mély alvás a legfontosabb. Az agy is csak alvás közben pihen és rendezi el magát. Nem utolsósorban a megfelelő mennyiségű alvás gondoskodik arról, hogy tartani tudjuk a testsúlyunkat és az inzulintermelésnek megfelelő táplálkozással még fogyni is tudjunk. Aki ugyanis eleget alszik, az megfelelő anyagcsereritmus szerint él.
hirdetés
A belső ritmus
Az alvás és az ébrenlét ritmusáért az agyban levő biológiai óra felel. Egy sor hormontermelő mirigyre és szervre hat, és így szabályozza az álmosító melatonin termelését, a növekedési hormonét (HGH) a mély alvás elején, illetve a kortizol kiválasztását korán reggel. A belső óra 22, illetve 24 órára teszi az elalvás idejét, attól függően, hogy valaki hosszabb vagy rövidebb ideig alszik. A belső ritmus gondoskodik arról is, hogy az immunsejtek délután állítsák elő a legtöbb antitestet, és az izmok ilyenkor legyenek a legérzékenyebbek az inzulinra. Mellékesen arról is a belső óra tehet, hogy napközben körülbelül 4-5 óránként rövid időre mindenkinek lanyhul a teljesítménye.
Ha az inzulindiéta értelmében sikerül a főétkezéseket ebben a ritmusban elfogyasztani, sokkal fittebbek lehetünk, mint egy csokoládészelet elfogyasztása után.
Vigyázat, alváshiány!
Élettani szempontból az alvás egy sor meghatározott mintát követő neurokémiai és elektromos folyamat az agyban. Ezek a folyamatok szabályozzák a hormonrendszeren és a vegetatív idegrendszeren keresztül a szervezetben zajló anyagcsere- és immunfolyamatokat is. Az amerikai Berkeley Egyetem tudósai 2006-ban írt tanulmányukban kimutatták, hogy az alváshiány teljesen felborítja az alvás és az ébrenlét ritmusát. Ezzel párhuzamosan felborul a táplálkozás, az energiafogyasztás, az anyagcsere és a hormonháztartás ciklusa is. Aki tehát keveset alszik, kövérebb lesz akkor is, ha nem eszik többet, mint egy sokat alvó. Az anyagcsere kölcsönhatásai még nem teljesen tisztázottak ugyan, de a kutatók úgy vélik, megelőzhető a túlsúly kialakulása, ha életvitelünkbe alvást elősegítő szokásokat iktatunk be.
Egy lübecki kutatócsoport kísérlete egyértelműen azt mutatta, hogy a fiatal, egészséges tesztszemélyek anyagcseréje teljesen felborult, amikor egy hétig naponta csak négy órát alhattak. Megemelkedett a vérnyomásuk és a kortizol szintjük, a vércukorszint nem volt stabil és nagyobb inzulinrezisztenciát mutattak. Az inzulin tehát nem volt olyan hatással az izmokra, mint máskor. Ennek következtében a szervezet sejtjei kevésbé tudták felvenni és elégetni a cukrot és a zsírt. Hosszú távon ez a körforgás szinte automatikusan túlsúlyhoz vezet.
A nők többsége legkésőbb 35 éves korára valóságos fogyókúra-veterán, túl sok kudarccal, hiszen ilyen módszerrel ritkán sikerül megszabadulni a felesleges kilóktól. Pedig ezek a harcedzett nők korántsem fegyelmezetlenebbek, mint normál súlyú társaik. Sőt a számtalan próbálkozás is azt mutatja, hogy erősen motiváltak és nem rettennek vissza a teljesítménykényszertől. Az érintettek egy része mégis úgy érzi, bármit tegyen is, egyszerűen arra kárhoztatott, hogy folyton hízzon. Mi lehet ennek az oka? A kérdés megválaszolásához először alaposan szemügyre kell venni a meghatározó anyagcserehormonokat. A hízás és fogyás kérdésében ugyanis ezek nagyon fontos szerepet játszanak. Ugyanakkor szerencsére jól befolyásolhatók az életmód megváltoztatásával. Ez utóbbi az étrend megfelelő összeállítását (inzulindiéta), a mozgalmas hétköznapok és az edzések kialakítását, valamint megfelelő nyugalmi időszakok beiktatását jelenti. Ezzel a módszerrel a már kialakult anyagcsere-egyenetlenségek, a kedvezőtlen vérzsírszint és a magas vérnyomás is egyensúlyba hozható - méghozzá minden mellékhatás nélkül.