Munka éjjel – Előnyös vagy inkább ártalmas?

Angol és francia kutatók kimutatták: a biológiai órával ellenkező munkaidő egy évtized alatt plusz hat évvel öregíti az agyat. A normális munkaidőhöz való visszatérés után öt év kellett az agy regenerálódáshoz - idézte a BBC hírportálja az Occupational and Environmental Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt.

A szervezet belső órája szerint az embernek nappal kell aktívnak lenni, éjjel kell aludni. Ismeretesek az órával ellentétes életmód káros hatásai a mellráktól az elhízásig. A Swansea-i Egyetem és a Toulouse-i Egyetem kutatócsoportja most azt vizsgálta meg, hogyan befolyásolja az éjjeli műszak az agyműködést.

Franciaországban háromezer résztvevő memóriáját, gondolkodási sebességét és kognitív képességeit mérték tesztekkel. Az idő múlásával az agy is öregszik, a kutatók azonban azt mondták, az éjjeli műszak felgyorsította ezt a folyamatot. Akik több mint tíz évet dolgoztak éjszaka, azoknak az eredményei a mintegy hat és fél évvel idősebbekének feleltek meg. Amint abbahagyták a váltott műszakot, öt év alatt "meggyógyultak".

"Lényeges hanyatlást tapasztaltunk az agyműködésben. Valószínű, hogy ha bonyolultabb feladatot vállalnak, talán több hibát ejtenek, és esetleg százból egynek messzemenő következményei lehetnek, azt azonban nehéz lenne megmondani, hogy a mindennapi életben ez milyen hatással járna" - mondta Philip Tucker, a Swansea-i Egyetem kutatócsoportjának tagja. Mivel a társadalomnak szüksége van az éjszakai munkára, "a kárait enyhíteni kell a munkaidő-beosztás jobb tervezésével és rendszeres egészségügyi szűréssel, amelyben a kognitív teljesítményt is mérni kell" - tette hozzá.

Milyen munkavédelmi kockázatokkal jár még az éjszaki munka?

Az éjszakai és a váltott/osztott műszakban történő munkavégzés munkavédelmi kockázatai mindig az adott munkakörtől, annak egészségügyi kockázataitól, az esetleges betegségektől függ. Nem lehet tehát általánosítani. Például a gyógyszergyártás, vegyipar területén a vegyi anyagterhelés vagy zajexpozíció fokozza az éjszakai munkavégzés kockázatát. Éppen ezért fontos a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonása a kötelező kockázatértékelésbe.

Munkavédelmi szempontból más kategóriába tartoznak a fizikai és az irodai dolgozók. Például egy modern erőműben dolgozó számára az irodai, automatizált környezetben okozta monotónia és elfáradás jelenti a legnagyobb kockázatot. Míg egy raktári dolgozó esetében ténylegesen fennáll a balesetveszély a koncentrálóképesség csökkenése miatt. Mindkét esetben fokozza a kockázatot a felelősség érzése. Magyarországon is már több pszichés kockázatra vonatkozó felmérést végeztek, amit 2008 óta kötelező elvégeznie a munkáltatónak, ez szintén megerősítette, hogy az éjszaka dolgozók fokozottabb terhelésnek vannak kitéve. Ennek ellenére sokszor a munkáltatók nem biztosítják a jobb munkaszervezést és nincs fokozottabb ellenőrzés sem, pedig nagy szükség lenne rá.

Miként lehet az éjszaka dolgozók munkavédelmi helyzetén javítani?

Az éjszakai munkavégzés hosszát 8 órában kellene maximalizálni, gyakoribb munkaközi szünetet kellene tartani, fokozni kellene az éjszakai munkavégzés során az ellenőrzést és a dolgozók biológiai ritmusához jobban igazodó munkarendtervezést kellene bevezetni. Az érdekvédők részéről a túlórák számának mérséklése és jobb munkakörülmények is megfogalmazódtak a munkáltatóval szembeni elvárásként.