Mennyire befolyásolja a gyerek fejlődését a szülői szeretet?

Mit tehet a szülő, a felnőtt környezet az első három életévben a kisgyermek — a szocialista társadalom eszményeinek megfelelő személyiségformálása érdekében?

A szülők első „feladata", hogy örömmel várják, szeretettel fogadják világra jövő gyermeküket. Napjainkban a fiatal házasok tervezik a gyermek születését. Ezt a megfontoltságot helyeselhetjük. A létfenntartáshoz szükséges gazdasági alap, megfelelő lakás biztosítása elengedhetetlenül fontos a boldog családi élethez. De mi történhet, ha a „terven kívül", vagy annak ellenére következik be a fogamzás? A „nem kívánt" gyermek gondot okoz, nyugtalanító az anyának, bosszúságot okozhat az apának, civódást idéz elő a házastársak között, s ha a fiataloknak saját otthonuk nincs, kellemetlenkedhetik az anyós vagy a lakás főbérlője. Ha ez a feszült hangulat megmarad, vagy éppen fokozódik az újszülött világrajövetelével, a szülők nem tudnak örülni a kis jövevénynek, akkor mindez megmutatkozik az anya és az apa ideges, ingerlékeny magatartásán, nem tudnak kellő gyöngédséggel, a gyermek számára nélkülözhetetlen szeretettel foglalkozni vele. Ez a nyugtalanság átragadhat a kisgyermekre is, egyre többet sír, egyre kevesebbet mosolyog.

Az anya már a terhesség idején is kinyilváníthatja szeretetét az egészséges életmódjával, a szeszes italokról, a dohányzásról való lemondással, minthogy köztudott, milyen súlyos károsodást jelentenek ezek a magzatra. A gyermeknek világrajövetele után hirtelen egy új életmódhoz kell alkalmazkodnia, önállóan kell a magzatzsinór elvágása után az oxigénről gondoskodnia, szopás útján táplálkoznia. Az első nehézségein hozzáértéssel kell rajta a felnőttnek segíteni, hogy károsodás ne érje, hogy alultáplált ne maradjon. (Némely anyának pl. kicsi a mellbimbója, az újszülött nem tudja szájával jól zárni, a szíváshoz a légüres teret kialakítani a szívás megkönnyítésé-re, vagy a mellbimbó hamar kicsúszik szájából, s a megszakított szopásélvezet izgalomba hozza, sírásba kezd, stb.)

Az újszülöttnek szükségletei vannak, kínosan ható külső ingerek (bőrét csípő vizelet, bélsár), vagy belső ingerek gyötrik (pl. bélgörcs). Szükségletkielégítő vágyait nem tudja kifejezni, testi panaszait nem tudja előadni, mindezt a szülőknek kell felismerniük. A kisgyermek minden erős, bántó ingerre felsír, de nem kívánatos ilyenkor minden esetben anyamellel „betömni a száját". A táplálkozásnak megvan a maga ideje és rendje. A szopást kezdetben sűrűbben, később nagyobb időközökben és csak nappal, mindig azonos időritmusban kell számára biztosítani. A jól ütemezett anyagcserefolyamat, időtartam megőrzése, a szopás idői kondicionálása tartósan kiegyensúlyozott, nyugodt „természetet" alakít ki a kisgyermekben. Az így szoktatott gyermek nem lesz szeszélyesen követelőző, nyugodtan alszik, s mintha valami vegetatív óraszerkezet működne benne, néhány perccel a szopásidő előtt ébred, nem sír, csak nézelődik.

Az anyához való affektív kötődést megszilárdítja az a tapasztalat, hogy az anya jelenlétével asszociálódik minden hiányállapot élvezetes feloldása, a szükségletek kielégítése, az irritáló széklettől, vizelettől megszabadulás, a fürdetés öröme stb. Az első hetek után feltételes reflex és kondicionált emóció is alakul ki a csecsemőnél az anya meglátásával, hangja felfogásával, mint feltételes ingerrel kapcsolatban. Ha mindezt nélkülözi a kisgyermek, testileg sem növekedik kellőképpen, de a későbbi szenzomotoros és értelmi aktivitása is lankad. A kisgyermek az első naptól kezdve társas lény, aki nem tud anyja szeretete, a felnőttek gondoskodása nélkül élni.

Egy-két hónapos kora után a kisgyermek érdeklődése a környezetében lévő emberek iránt kiszélesül és tartóssá válik. Fontos, hogy a felnőttek kedvesen mosolyogva — mint az anya teszi — közelítsék meg, fájdalmat, kellemetlenséget ne okozzanak neki. Féléves kora tájától — az észlelés kialakulásától kezdve nemcsak az otthonos arcok, a családtagok és idegenek közt képes különbséget tenni, hanem a mimikájuk között is, és más hatást vált ki belőle egy mosolygó ember, mint a közönyös szemlélő vagy éppen mogorva tekintetű. A személyiség mind teljesebb kialakulásával, az értelmi fejlődés előre haladásával a biológiai szükségletek szellemiekkel bővülnek.

A baba helyes bőrápolása is szeretetünket fejezi ki, korábban erről is írtunk cikket.