Miért van szüksége a gyereknek délutáni alvásra?

A kisgyerekek alszanak napközben, de a 3-4 évesek közül már nem mindegyik akar délután lefeküdni. Ez nemcsak nekünk, az óvónőknek is gondot okozhat, hiszen ha nem tudnak külön foglalkozni vele, akkor a többieket is zavarni fogja az alvásban. Márpedig ebben az életkorban még sokan nagyon szívesen alszanak!

Minden gyereknek szüksége van a délutáni alvásra?

Sokan közülünk, felnőttek közül is le tudnának dőlni ebéd után pár órára. Hogyne lenne szükségük napközben is alvásra a fejlődésben levő kisgyerekeknek, akik egész nap mozognak, tevékenykednek, folyamatosan játszanak és tanulnak: most fedezik fel a világot?! Sajnos sok rossz alvó van közöttük: reggelente rendszerint korán mennek óvodába, az ottani ingergazdag környezet, a sok gyerek, a zaj és a folyamatos figyelem elfárasztja őket. Mivel gyakran az estékis mozgalmasak, megesik, hogy nem fektetjük le őket időben, ezért nem alusszák ki magukat. Ha a kései lefekvés állandósul, jelentős alváshiányuk gyűlhet föl! A kialvatlan gyerekek pedig mindig sokkal ingerlékenyebbek és fáradékonyabbak! A délutáni alvás többek között arra is jó, hogy a gyerekek „behozzák az alváshiányukat". A kisgyerekeknek szükségük van arra, hogy napközben is aludjanak. Így tudják teljesen kipihenni magukat.

A szieszta, azaz a délutáni alvás

A szó a latin sextahora kifejezésből származik, amely a nap hatodik óráját jelenti. Eredetileg a nap közepén, a napfelkeltét követő hatodik órában ajánlott pihenést hívták így. A kora délután nagyon alkalmas egy kis szunyókálásra (egyébként nem csak kisgyermekkorban): az agyi tevékenység ilyenkor (délután 1-2 óra tájban) csökken. Nyugodtan ledőlhetünk tehát...

A délutáni alvás egy kis nyugalmat és pihenést biztosít a kisgyerekeknek. Nagyon fontos a fejlődésük szempontjából: az alvás (nem csak a napközbeni, az esti is!) sokat segít a tanulásban, az új ismeretek megfelelő elsajátításában. A kutatók egy része szerint az alvás hozzájárul az agy fejlődéséhez is: ebben az életkorban a kisgyerekek agyának neurontérképe jelentős mértékben átrajzolódik, s úgy tűnik, jórészt alvás idején. Ezek az idegrendszeri változások lehetővé teszik, hogy finomodjon az észlelésük, fejlődjön a memóriájuk, javuljanak a tanulási képességeik. Az alvás egyébként a növekedési hormonok termelődését is serkenti. A rossz alvó gyerekek rendszerint nehezebben koncentrálnak, impulzívabbak, ingerlékenyebbek, érzékenyek és sértődékenyek, és más viselkedési problémáik is lehetnek. Mindannyian tudjuk, hogya fáradt gyerekek sokkal nyafogósabbak és türelmetlenebbek... Legyünk őszinték: a mieink sem kivételek!

Mennyit aludjanak a gyerekek délután, és hány éves korukig?

Minden gyereknek más az alvásigénye, s ezeket a különbségeket a szülőknek és az óvónőknek természetesen figyelembe kell venniük! Az évek folyamán a gyerekek alvásigénye csökken (először a délelőtti alvás kerül le a napirendről).

Hány éves korukig aludjanak tehát a gyerekek napközben? Addig, amíg szükségük van rá! Sok gyereknek még 6-7 éves korában is szüksége van a napközbeni alvásra!

A gyerekek többsége azonban 3-4 éves kora után már nem alszik el könnyen délután. Később, 4 éves koruk után sokan már nem is akarnak aludni. Figyeljünk ezekre a változásokra, és engedjük meg nekik, hogy csendben nézegethessék a kedvenc könyvüket, vagy fülhallgatóval mesét, halk zenét hallgathassanak! De ragaszkodjunk ahhoz, hogy feküdjenek le! Sokkal jobban járunk, ha nem akarjuk mindenképpen elérni, hogy elaludjon, és nem kényszerítjük teljes mozdulatlanságra és szótlanságra, mégpedig igen hosszú időre! A 2 évesek minden gond nélkül alszanak délután is 2-3 órát, a 4 évesek viszont már nem feltétlenül, és büntetésnek érzik, ha némaságra és tétlenségre kárhoztatjuk őket! Ez a frusztráció akár viselkedési problémákhoz is vezethet.