Jövő-teremtők

„A gyerekek lelki vagy viselkedésbeli problémáinak a forrása csaknem mindig a felnőttekkel fenntartott kapcsolatukban keresendő” - véli Dr. Máté Gábor. A kanadai orvos-író elárulja, hogy a szülőkként elkövetett hibákkal miként befolyásolhatjuk gyermekeink jövőjét.

Bár a pszichoterápia akkor is sikeres lehet, ha a kamasz egyedül vesz reszt bennehiszen képes arra, hogy felismerje a hibáit, és tanuljon belőlük -, de ha egy tinédzsernek pszichoterápiára van szüksége az őt nevelő felnőtteknek is érdemes lenne szakemberhez fordulniuk. Az a szülő, aki azt hi­szi, hogy vele minden rendben van, és csak a csemetéje szorul ilyen segítségre, a hoz­záállásával garantáltan megalapozza, hogy a gyereknek később valóban szüksége le­gyen a pszichoterápiára.

■ A kollégát körében mennyire talál egyetértésre ez az elgondolás?

- A családi problémák generációról generációra szállhatnak, akár pszicholó­giai, akár biológiai szempontból közelít­jük meg a kérdést. Bár egyre többen felis­merik ennek a jelentőségéi, ez a nézet ma még nem terjedt el az orvosok és a pszi­chológusok körében.

- Ha az önmagukkal elégedett és minden felelősséget csak a gyerekre hárító szülők egy hozzám hasonlóan gondol­kodó szakemberrel kezdenek együttműködni, akkor többnyi­re meg sem akarják hallgatni a ti pszichológus véleményét. Ők ugyanis azt várják tőle, hogy végre hozza helyre a gyereket", anélkül, hogy a családilégkörrel és a környezettel is foglalkozna.

■ Hogyan fogadják a szülök, amikor az­zal szembesülnek, hogy ők is segítségre szorulnak?

- Ez attól függ, hogy mennyire próbál­ják óvni magukat a saját szégyenönérzetük­től A nagyobb önbizalommal rendelkező, határozottabb szülők el tudják fogadni azt a felvetést, hogy nekik is magukba kell nézniük azért, hogy megoldást talál­junk a gyerekek problémáira. Szerencsé­re a legtöbben együttműködök, főleg ha barátságosan, emberi hangon beszélünk a családtagokkal, nem pedig támadóan vagy kioktatóan.

■ Miért fontos elfogadni azt a tényt, hogy a pszichoterápiára nem csak a gyereknek van szüksége?

- Talán ínért a szülő egy rendkívül ha­tásos eszközt kap a kezébe azzal, hogy be­látja: ha változtat a hozzáállásán, az ha­marosan pozitív változást idéz elő a gye­reknél is. Néha elegendő például a kom­munikáció hangnemét módosítani, és a gyerek máris másként viszonyul a felnőt­tekhez. Akik ezt elfogadják, később sokkal optimistábban állnak a probléma megol­dásához, mint azok. akik továbbra is azt gondolják, hogy a gyerek beteg.

■ Milyen gyorsan hat ez az új látásmód­dal kapott eszköz?

- Igen sok szülő mondta már nekem, hogy egy héten belül sikerült változást el­érnie pusztán azzal, hogy megváltoztatta az álláspontját, illetve belátta a korábban elkövetett, hibákat.

A szülők többsége meg van győződve arról, hogy mindaz, amit a gyerekével kapcsolatban érez. elsősorban a gyereké­től függ, és hogy azért érzi magát rosszul, mert a gyereke másképp viselkedik, mint ahogy azt elvárná tőle. Ila viszont belátja, hogy az érzései minden esetben belőle táplálkoznak, és fölösleges a gyereket fele­lőssé lenni mindenén, a gyerek azonnal felszabadul az óriási nyomás alól. ós óha­tatlanul beindul a változás.

■ Ez akár már a csecsemőkre is igaz?

- Főleg rájuk igazi mivel nagy mérték­ben függenek a szüleik érzelmi világától, ha abban változás áll be, azt a kicsik sem hagyják válasz nélkül.

Forrás: youtube, wikipedia

Kép: konyves.blog.hu