Bontsuk le együtt az apa-mítoszokat!

Az anyaság, nőiség megélése kapcsán szinte naponta látnak napvilágot hasznos tippek, érdekességek. Míg az apák még mindig kevesebb figyelmet kapnak, vagy éppen az őket körül lengő városi legendák határozzák meg, mit is gondolunk a szerepükről.

Léder László pszichológus segítségével, most végig vesszük, milyen mítoszok élnek jelenleg is a köztudatban. A szakember több mint 20 éve foglalkozik az apaság kérdésével és Csendes Apa-forradalom címmel könyvet írt a témáról, emellett kollégáival néhány éve megalapította az Apa Akadémiát. Most pedig szakértőként segíti az APA magazint, amely idén második alkalommal keresi az Év Apáit.

Léder László olyan mítoszokat azonosított, amelyek nem csak az apáknak nehezíti meg, hogy elhelyezzék saját magukat a családban, de ezek tisztán látásával az anyáknak is könnyebb lenne megtalálni a szerepüket. Az első és legfontosabb tény, hogy „elapátlanodott a társadalom”, az apák kiesése teljes mértékben a modern társadalom hozománya. Hiába jelent meg a hatvanas években számos tanulmány, amely előre vetítette ezt a jelenséget, igazi lépések nem történtek ennek megelőzésére. Csak mostanában kezdett el nagyobb figyelmet kapni ez a terület. Például egy 2016-os német Apa-riport adatai szerint a megkérdezett apák 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többet foglalkozni saját gyermekével, mint amennyit vele tette édesapja. A válaszadók 79 százaléka mondta, hogy több időt szeretne családjával tölteni. Ebben viszont fontos szerepe van a munkahelyeknek is.

„Nagyon erősen él még sokakban az, hogy az apa első számú feladata a kenyérkereset. Ahogy az igényeken is látszódik, ezen fontos lenne változtatni, a gyermeknek ugyanis mindkét szülő jelenlétére szüksége van, ha például mindkét szülő rugalmasan dolgozhatna, akkor mindketten arányosabban részt vehetnének a gyermek életében. De ha már részvételről beszélünk, egy válás esetén fontos, hogy a gyermek mindkét szülőjével azonos időt találkozhasson. Egy 148 ezer fős svéd kutatás igazolta, hogy az ép családokban nevelkedett gyermekek után a váltott elhelyezésben felnövő gyerekek a legegészségesebbek” – mondta el Léder László.

Az apai részvétel következő sarokpontja a „hogyan legyek jelen”, vagyis, hogy mi is az apa dolga a családban. A kutatások megerősítették, hogy létezik apai ösztön, és az apák is drámai hormonális változáson mennek keresztül a várandósság ideje alatt, sőt az apa és gyermek közötti érzelmi szövetség kialakítása is ekkor kezdődik el. A születés utáni első 1000 nap pedig különösen fontos a gyermek és apa közötti érzelmi kötődés elmélyítésében.

„Nagyon fontos, hogy apa, ne a második anya legyen. Találja meg a saját nevelői stílusát, a gyereknek jót tesz, ha apa másként csinálja ugyanazokat a dolgokat, sőt a két stílus erősítheti egymást. A saját stílusukat megtaláló apák sokkal jobban érzik magukat ebben a szerepben és motiváltabbak is lesznek. Ehhez kapcsolódik az a gondolat is, hogy egy apának vajon kemények kell-e lennie. A rövid válaszom, hogy nem. A szabályok betartása ugyanis nem keménységgel érhető el, hanem szeretettel való egyengetéssel, és ez nem apai, hanem szülői feladat. A kutatások szerint egyébként az apák egyáltalán nem nevelik keményebben a gyerekeiket, mint az anyák” – tette hozzá a szakember.

Az APA magazin lassan három éve segíti az apákat abban, hogy önmagukra találjanak ebben a szerepben, és immár második alkalommal rendezik meg az Év Apája díjátadót, ahol „Cool Apuka”, „Hős Apuka” és „Sportos Apuka” kategóriában is várják a nevezéseket. Újdonságként idén az „Inspiráló Nagypapák” kategóriában is lehet jelölni a családok idősebb tagjait, mert bár róluk még kevesebb szó esik, és gyakran passzívan a háttérben maradnak, mégis fontos szerepük van. Gyakran ők segítenek a meny-anyós, vej-anyós konfliktusok enyhítésében, ráadásul sokszor igazi mesemondóként, családi krónikásként vannak jelen.

Szöveg, kép: Red Lemon Media