Az emberi intelligencia milyenségéről

Az intelligencia egyszerű meghatározása és az összes komplikáció ellenére a kutatók a 19. század második felétől kezdve igyekeznek az intelligencia mérésével. Eddig még csak az embernél.

Charles Darwin unokatestvére, Francis Galton (1822-1911) volt az első, aki az emberi ügyesség méréséve foglalkozott. Meggyőződése szerint az intelligencia mértéke a környezeti hatások befogadásának mértékétől függ, vagyis hogy pszichofizikai tulajdonság.Kísérleteit elsősorban a megkülönböztető érzékekre alapozta, mint például a látás, hallás, HL a nyomás és ütés kiváltotta reakcióidők. Emellett az önkéntesek magasságát, súlyátés karjaik távolságát is mérte. Alfréd Binet (1857-1911), francia pszichológus, eltérő módon vizsgálta az intelligenciát Theodor Simon(1972-1961) segítségével olyan tesztek kifejlesztésén dolgozott, amelyek később a mai tesztek alapjául szolgáltak. Binet eleget tett a francia kormány azon kérésének egy olyan módszer létrehozásával, mellyel elkülöníthetők azok a gyermekek, akik speciális oktatást igényelnek azoktól, akik számára megfelel az általános oktatás.

Előtérben a józanész

Binet szerint fontos volt a természetes és a tanult intelligencia megkülönböztetése, és Galtonnal ellentétben a „józanész" fontosságát hangsúlyozta. Figyelmét a megfigyelésre, emlékezetre, verbális készségekre összpontosította, elsősorban a mindennapi körülmények között. A hatéves gyermekek számára készített tesztet a hatévesek többségének, a négyévesek kis részének, valamint minden nyolcévesnek teljesítenie kellett. Binet később a kísérlet eredményeit az egyes csoportok átlagos eredményeivel hasonlította össze. Azeredmények pedig a gyermek .mentális életkorát" adták meg. A tesztet ma Binet-Simon skálaként ismerjük. Amíg Galton abszolút értékkel dolgozott (pl. reakcióidő), addig Binet relatív értékekkel dolgozott (mentális életkor). A ma is használt Stanford-Binet tesztekhez Dávid Wechsler (1896-1981) is egy alternatívával járult hozzá, amelyet WAIS (WAIS-IV) tesztekként ismerünk. 1955-ben alkalmazták először.

Mit árulnak el a tesztek?

A tesztek célja a lehető legátfogóbb kép kialakítása az alany intelligenciájáról. A WAIS-IV tesztek eredménye a FullScale IQ (FSIQ). Wechsler azonban tisztában volt azzal, hogy a mért eredmények nem adják meg az egyed teljes .intelligens képességét". Az intelligencia pontos definíciója nélkül azonban még ma is nehéz pontosan megfogalmazni, mit is mérnek pontosan a tesztek. Bizonyos elképzelések szerint az IQ tesztek az akadémiai intelligenciát mérik, nem pedig az általánosat". A tesztek minőségét az egyedek oktatásával és foglalkozásuk sikerességével Is összemérték. Amennyiben tehát a test valóban méri az intelligenciát, az eredményeknek 10-20 éven belül csak keveset kellene változniuk.

Emelkedik-e az emberiség intelligenciája?

Amikor azt vizsgálták, hogyan változik idővel az IQ, kiderült, hogy a populáció IQ-ja fokozatosan emelkedik. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, harminc év körüli ember intelligenciaszintje 50 évvel ezelőtt alacsonyabb volt, mint ma. A mai fejlett országokban így az elmúlt közel 75 év alatt az IQ tesztek eredménye több mint 20 ponttal emelkedett.

A korral csökken az IQ?

AZ IQ verbális mércén valószínűleg 40 éves korig emelkedik, de a teljesítmény szempontjából már 20 éves kortól csökken. Az IQ jelentősen az élet utolsó 5-10 évében csökken.Az agy plaszticitását az idősebb emberek gyakran az információk és a külső hatások lassabb reakcióidejével kompenzálják. Nem vonható tehát le átlagos következtetés a téren, hogy az intelligencia idős korban csökkenne.Összefüggések figyelhetőek meg viszont a gyermekkorban mért magas IQ és az elhalálozás Ideje között. A magasabb IQ-val rendelkező személyek magasabb életkort élnek meg, ami elsősorban a nőkre igaz.