Kórházi fertőzések

A kórház veszélyes üzem. A kórházba speciális funkciójából adódóan olyan emberek kerülnek, akiknek egy része ténylegesen fertőző beteg vagy feltételesen (potenciálisan) fertőzőforrás lehet. A felvétel pillanatában nem tudhatjuk, hogy szervezetükből folyamatosan vagy szakaszosan ürülnek-e kórokozó mikroorganizmusok.

A kórházi miliő összehasonlíthatatlanul fertőzöttebb az otthoninál, ezért törekednünk kell a kórházi környezet higiénéjének megteremtésére és megtartására. Ugyanakkor az egészségügyi ellátó személyzet is lehet kórokozó-hordozó (például: tünetmentes Salmonella-ürítő vagy Hepatitis-C vírus pozitív). Így tehát egy-egy fertőzés vagy járvány elindítója lehet a higiénes fegyelem lazulása.

A nosocomiális infekció

Nosocomiális infekció a kórházban vagy a járóbeteg-ellátásban, egészségügyi tevékenység folyamán a beteget, illetve az ellátó személyzet tagját ért infekció, mely a beavatkozás során jön létre. Az a fertőzés, melyet a kórházi tartózkodás ideje alatt szerez, és a felvételkor még lappangó formában sem volt jelen.

Kihurcolt nosocomiális infekciónak azt nevezzük, ha az intézményből való távozás után jelentkezik a megbetegedés. Ezek arányáról keveset tudunk. A fertőződéshez három tényező összekapcsolódása szükséges:

1- Fertőzőforrás: beteg vagy egészséges kórokozó hordozó ember vagy állat.

2- Fertőzés módja: közvetlen (pl. érintkezés, kéz, placenta) vagy közvetett (pl. cseppfertőzés, fertőzött tárgy, élelem, víz).

3- Fogékony szervezet: gyenge immunállapotú egyén.

Ha a fertőzési láncból egy elem hiányzik, akkor nem jön létre a fertőzés. Következésképpen arra kell törekednünk, hogy hatásos módon megakadályozzuk a kórházi fertőzéseket. A fentiekből kitűnik, hogy a betegeket és az ellátó személyzetet is érheti nosocomiális fertőzés.

Leggyakoribb nosocomiális infekciók a nemzetközi adatok alapján:

Betegeket érintő:

sebfertőzés: 17%,

húgyúti: 34%,

tüdőgyulladás: 13%,

bőr- és lágyrészfertőzés: 7%,

véráramfertőzés: 14%.

Személyzetet érintő:

tűszúrásos, vágásos - okozhat HBV-, HCV-, HIV-fertőzést,

légúti terjedésű (TBC, Rota és Calici ví¬rus, Meningitis epidemica, influenza),

kontakt úton (Scabies),

enterális terjedésű, például: Hepatitis-A.

A nosocomiális infekciók okai

Az egészségügyi intézmények korszerűtlensége, nagyméretű kórtermek, zsúfoltság, kevés vizesblokk, az egészségügyi dolgozók elégtelen létszáma, kritikátlan antibiotikum adás, valamint hosszú kórházi ápolás mind-nind kiváltói lehetnek a kórházban szerzett fertőzéseknek. Az előbb említett esetek mind objektív okok, vannak szubjektív tényezők is. Ilyek az alábbiak: a preventív szemlélet hiánya, a látogatók fegyelmezetlen viselkedése, kórházi dolgozók hanyagsága, az aszepsis be nem tartása, kézhigiéné hiánya, kíméletlen műtéti technika.

A nosocomiális infekciókat el lehet kerülni, meg lehet előzni. Az első és legfontosabb lépés talán a fertőzőforrás kiiktatása. Ilyenkor sor kerül a beteg elkülönítésére (izoláció), az enterális tünetes dolgozó munkából való kitiltására, a terjedés gátlására, a kórház higiéniai előírásainak szigorú betartására. Ugyanennyire fontosak a védőöltözékek, védőfelszerelések alkalmazása is, no meg a szigorított fertőtlenítés. A dolgozókat érintő nosocomiális fertőzések megelőzése a fent felsoroltakon kívül kötelező védőoltások adásával történik (Hepatitis-A és B ellen, influenza, hastífusz és Meningococcus okozta meningitis ellen). Hepatitis-B elleni védettség az egészségügyben dolgozók számára a foglalkoztatás feltétele. Egy osztályon a nosocomiális infekciók megelőzésében alapvető jelentőségű az orvosok és a főnővér, műtőben a főműtősnő példamutató magatartása.

A nosocomiális infekciók következményei

A beteg szenvedésén és hosszú kórházi tartózkodásán túl pénzügyi és jogi vetületei is vannak. Az ápolási napok számának növekedése miatt a kórházi költségek emelkednek (például antibiotikum- és kötszerfelhasználás). Szóba kerül ilyenkor a beteg és családjának kára és költsége is, a kereset és táppénz különbsége is nagy eltéréseket mutathat. Társadalmi költségek is szóba kerülhetnek ilyenkor, ugyanis számolni kell a kiesett munkaerő pótlásával is, táppénz és egyéb szociális juttatások biztosításával. Számolni kell komolyabb esetekben a jogi perek következményeivel is, ami elsősorban a kórház anyagi és erkölcsi veszteségét is jelenti.

Képek: alfahir.hu és automata-ajto.aas.hu