Életünk egyharmadát az ágyban töltjük. Vagy mégsem?
hirdetés

Tudtad-e, hogy az orvostudomány legalább 84 féle alvászavart ismer? Gondoltad volna, hogy az ember hosszabb ideig képes evés nélkül életben maradni, mint alvásmegvonással? Tudj meg még több tényt és érdekességet az alvásról!
Az ember életének 1/3-át, átlagosan 25 évet tölt alvással. Az ember hosszabb ideig képes evés nélkül életben maradni, mint alvásmegvonással. A kisgyermekek első két életéve során a szülők átlagosan hathónapnyi alváshiányt szenvednek el. 1894-ben egy orosz tudós, Marie Mikhaïlovna de Manacééne vezette a legkorábbi alvásmegvonással kapcsolatos kísérleteteket, mely során a kutyakölykök alvásmegvonás következtében 4-5 napon belül elpusztultak, annak ellenére, hogy minden lehetséges módszerrel megpróbáltak őket életben tartani. Minél fiatalabb volt a kiskutya, annál hamarabb pusztult el az alvás hiánya miatt. Az embernél a lassú-hullámú alvás kb. 180 millió évvel ezelőtt jelent meg és a feltételezések szerint, az REM-fázis csak 50 millió évvel később. A monofázisos alvás/ébrenlét ciklus valószínűleg a neolitikum idején alakult ki i.e. 10 000 körül. A szívbetegségek, a diabétesz és az obezitás összefügg a krónikus alváshiánnyal.
hirdetés
Az orvostudomány legalább 84 féle alvászavart ismer. Az éjszaka alvás folyamán a lassú hullámú felszínesebb és az aktív, mély alvás szakaszai kb. 4-5-ször váltakoznak 90-110 perces intervallumokban. Az átlagos alvásidő 9 óráról 7,5 órára csökkent a villanykörték feltalálása utáni időkben. Az USA-ban évente az alváshiányból adódó balesetek és tévedések 56 milliárd dolláros kárt, 25 000 halálesetet és 2,5 millió esetben rokkantságot okoznak.
Több mint 70 millió amerikai szenved alvászavarban, 30%-uk krónikus alvászavarral küzd. Azok az emberek, akik napi 4 óránál kevesebbet, vagy 9-10 óránál többet alszanak, a korai halál emelkedett kockázatával számolhatnak. A testhőmérséklet az alvás kezdetén lecsökken, ezért például az elektromos ágymelegítők negatívan befolyásolják az alvásminőséget. Az alvajárás szomnambulizmus a görög somnus, vagyis alvás, és az amb sétálni szavak összeolvadásából alakult ki. A legtöbb alvajáró emlékszik valamire, és alvajárás alatt képes használni a fürdőszobát, étkezni, sőt sétálgatni is. A kutatók feltevése szerint az alvajárásnak genetikai okai lehetnek. Tanulmányok szerint, a napi hat óránál kevesebb alvás növeli a vérben lévő gyulladást okozó proteinek mennyiségét. A nyugati iparosodott társadalmak lakói olyan nagymértékű alváshiánnyal küzdenek, hogy a kóros aluszékonyság ma már normálisnak tekinthető.
Több mint 2 millió gyermek szenved alvászavarban. Alvás közben az agy konszolidálja, reorganizálja és újrastrukturálja a memóriát. Statisztikák szerint, a halálos közúti baleseteket legnagyobb arányban az alvásmegvonás okozza, több halálos közlekedési baleset következik be alváshiány, mint az alkohol miatt. Kóma, vagy mélyaltatás közben nem figyelhetők meg az alvásra jellemző komplex aktív agyhullámok. A „szétrobbanó fej szindróma” esetén, ha valaki felébred, úgy érzi, azon nyomban szétrobban a feje. Ez a zavar tipikusan az idősebbeknél jelentkezik, izgatottsággal, szapora szívveréssel és izzadással jár. A normál alvás során jelentkező REM-atónia, vagy alvás paralízis, megakadályozza, hogy álmainkat „megvalósítsuk”, mivel ekkor csak néhány izom képes mozogni, például a szemmozgató izom, és a rekeszizom.
Forrás: Dr Portál
Hozzászólások
hírdetés
Kapcsolódó cikkek







