Tavaszi frissítőkúrák gyógyfűvek segítségével! (1 rész)

Egyre nagyobb szerepet kap egészségünk, azonban valószínű, hogy a modern világnak és a lustaságnak is köszönhetően minden olyan dolgot, amivel meg óvjuk, egészségünket a gyógyszertárakból szerezzük be csillagászati összegekért. Ennem nem kellene így lennie, mivel kicsiny hazánkban is rengeteg olyan növény van, ami kiváltja a sok gyógyszer hatását, és nem kelt mellékhatásokat a testünkben.

Számtalan olyan bogyós növény, vadon termő zöldségnövény, illetve gyógynövény van, ami betegségeink nagy részét gyógyítja, és mintegy táplálékkiegészítő is fogyasztható a jobb közérzet érdekében. A természetben nyitott szemmel kell járnunk, és végre nemet mondanunk a sok gyógyszeripari terméknek, készítménynek, ami nem csak pénztárcánkat nyírbálja meg, de sokszor mellékhatásai ránk is rossz hatással vannak.

Gyógyító növények és bogyók a természetből

A tavaszi fáradtság mindnyájunk által sajnos jól ismert tünetei arra figyelmeztetne, hogy eljött az ideje annak, hogy megtisztítsuk, salaktalanítsuk szervezetünket. Ha a kora tavaszi kúrához magunk szedjük a gyógynövényeket, nem csak beszerezzük azokat, de élvezhetjük is a gyűjtés örömét, az ébredező természetet. A fiatal növények a tavasz egész erejét és frissességet hordozzák magukban, a természet újabb ajándékaként. Hogy a növény frissén és károsodás nélkül kerüljön az asztalunkra, vagy salátákban, vagy növényi nedvként kell elkészítenünk és fogyasztanunk. Friss saláták alapanyaga csakis a fiatal, zsenge növény lehet, például a pongyola pitypang, a százszorszép és levelei, a medvehagyma, ami ma már hatalmas népszerűségnek örvend, az útifű, mezei sóska, salátaboglárka, martilapu, cickafark, a zsurló spóratartói és a csalán, mely finomra vágva és ecettel, olajjal és egyéb salátaöntettel összekeverve nem kel égető érzés és az íze is kellemes. Jobb, ha ezeket előbb fukar kézzel adagoljuk, a már megszokott salátafélékhez, mivel szinte minden vadon élő növény inkább erős és fanyar, sok pedig egyenesen keserű.

A második mód, ami rendkívül egészséges a növényi nedvek kisajtolása. Itt minden olyan zsenge, vad növény számításba jöhet, amely nem mérgező, nem különösebben keserű, vagy nem védett faj. Mind közül első helyen áll a csalánból készült friss növényi nedv, mivel igen gyakori fajról van szó, másrészt pedig orvosilag nagyszerűen alkalmazható „drogról van szó” A csalán rendkívül hatékony dyscraticum, eredményesen segít a máj méregtelenítő munkájában, a vese és a bőr működésére hatva vértisztító is. A biológiai orvoslásban kiemelkedő szerepe van a reuma kezelésében, a rák kiegészítő terápiájában és más idült betegségeknél.

Általános szabály: a gyógynövénykeverék nagyobb arányban tartalmazzon szelídebb, s csak kis mennyiségben, kiegészítő ként keserű, vagy csípős fajokat. A természetesen sajtolt növényi nedvek nagyon tömények, erősek, ezért fel kell hígítanunk azokat. Ehhez használhatunk forrásvizet, ásványvizet, de akár tejet és tejtermékeket is, úgy, mint a joghurt, kefir, és aludttej. A bélben lejátszódó erjedési folyamatok gátlásával különösen a jobbra forduló tejsav vált ki kedvező hatást. Amikor ezeket el kezdjük alkalmazni, mellékhatás ként felléphet, de nem minden esetben enyhe hasmenés, , mely a belek intenzív elsavanyodására utal, ami nagyon hasznos, jelentkezhetnek viszkető kiütések, fejfájás és émelygés is, míg a méreganyagok távoznak.

Képek: vitalzone.hu, erdely.ma