Egyre több gyermeket érint a túlsúly és az elhízás

A Magyar Diáksport Szövetség immáron harmadik alkalommal készítette el a NETFIT® mérések eredményeit feldolgozó elemzését, mely ezúttal a 2016/2017. tanévben rögzített fittségi adatokat összegzi.

Az eredmények ismeretében két fontos következtetés vonható le: egyrészt megállapítható, hogy a heti öt testnevelésórának köszönhetően összességében jelentősen kedvezőbb fittségi állapot mutatható ki. Másrészt viszont az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is minden negyedik gyermek túlsúllyal küzd, és sajnos az életkor előrehaladtával − különösen a lányok esetében − továbbra is rendkívüli mértékben romlik az állóképességi ingafutás eredménye, és a fiatalok hátizomzata is aggasztóan gyenge.

Mi is a NETFIT® mérés?

Sokszor ismételt igazság, hogy a mozgásban gazdag élet nem csak testi egészségünkre hat kedvezően, hanem hozzájárul a kiegyensúlyozott lelkiállapothoz, a szellemi teljesítőképességhez is. Így talán nem túlzás azt állítani, hogy a fiatalok egészséges életvezetése nemcsak szüleik, tanáraik, de a társadalom érdeke is.

A 2016/2017. tanévben a tanítók és testnevelő tanárok már harmadszorra végezték el az iskolákban a Magyar Diáksport Szövetség által kidolgozott NETFIT® mérést, amely a magyar iskolarendszerben egységesen alkalmazandó, egészségközpontú fittségmérési és értékelési rendszer. A NETFIT® 9 mérés segítségével 4 profilban jellemzi a tanulók fittségi állapotát, ezek az állóképesség, a vázizomzat fittsége, a hajlékonyság, valamint a testösszetétel és tápláltság. Az elért eredmények alapján három zónába kerülhetnek a diákok. A legideálisabb esetben az egészségzónába (zöld), kedvezőtlenebb esetekben a „fejlesztés szükséges” (sárga), vagy a „fokozott fejlesztés szükséges” (piros) zónákba. A rendszer az 5–12. évfolyamos tanulók fittségét vizsgálja, a most bemutatott legújabb adatok pedig a 2016/2017. tanévben elvégzett tesztek eredményeit összegzik. A felmérésben ezúttal 2713 intézmény 662 501 diákja (342 531 fiú és 319 970 lány) vett részt.A tesztek elvégzését és az adatok rögzítését 17 724 pedagógus segítette.

A mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetésével összefüggésben a 2014/2015. tanév 8. és 12. évfolyamos tanulói még heti 2-3 tanórával, viszont a 2016/2017. tanév ugyancsak 8. és 12. évfolyamos tanulói már heti 5 tanórával vettek részt testnevelésórán. Eredményeik összehasonlítását követően a lényeges megállapítások az alábbiak:

• Az első – 2014/2015. tanévi – mérés óta a legtöbb területen javuló tendencia érzékelhető.
• A mindennapos testnevelésben részt vevők esetében 11-20%-kal kevesebb a piros zónában teljesítők aránya a korábbihoz képest.
• Jelentősen javult a túlsúlyproblémákkal küzdő tanulók állóképessége. Ezt igazolja, hogy az egészségzónát elérő tanulók aránya az ingafutás tesztben 37%-kal lett kedvezőbb a korábbi rendszerben tanulókéhoz képest.
• Rossz hír azonban, hogy mindkét csoport esetében csökkent a normál testtömegindexű (BMI) tanulói arány, egyben nőtt az elhízott tanulók aránya (a relatív növekedés 6-15% közötti).
• A kedvezőbb értékek a vázizomzat erejét vizsgáló tesztekben is megmutatkoznak, átlagosan mintegy 6-8%-nyi relatív különbséggel.

Az 1. pontban bemutatott eredmények közel sem adnak okot elégedettségre.

A legújabb NETFIT® mérés adatai alapján ugyanis továbbra is gyengén teljesítenek az iskolások az állóképességi ingafutás tesztben: a tanulóknak alig több, mint 60 %-a került csak az egészségzónába.

Figyelmeztető jel, hogy serdülőkortól jelentősen romlanak az értékek, és ez főként a lányokra jellemző. Míg a fiúk esetében az 5. évfolyamosok mintegy 72 %-a éri el az egészségzónát, és a 12. évfolyamra ez 50 % körülire esik vissza, addig a lányok esetében ugyanez az érték szinte megfeleződik: 67,1%-ról 34,8%-ra csökken. Az állóképesség szintje hosszú távon a szív- és érrendszer állapotát befolyásoló tényező, tehát a gyenge teljesítmény a későbbiekben ezekben a betegségekben jelent erős kockázatot.

Szöveg, táblázat: Merlin Communications

Fotó: chopra.com