Amiért a rákszűrés fontos lenne

A daganatok kivizsgálása a beteg korábbi kórtörténetének megismerésével és a beteg vizsgálatával kezdődik. Ezek segítségével az orvos felméri egy esetleges daganat lehetőségét, és eldönti, hogy milyen további vizsgálatokra van még szükség. Az általános betegvizsgálatnak tartalmaznia kell a pajzsmirigy, a herék, a száj, a petefészek, a bőr és a nyirokcsomók esetleges daganataira irányuló vizsgálatokat.

A szűrővizsgálatok célja, hogy a daganatot minél előbb felismerjék, még mielőtt tüneteket okozna. Ha a szűrővizsgálat pozitív eredményt ad, a pontos diagnózis felállítása érdekében további vizsgálatok elvégzésére van szükség. Ahhoz, hogy a daganatos betegséget teljes biztonsággal kimondhassák, rendszerint szövetmintát kell venni. A rák típusának pontos meghatározása szinten elengedhetetlen. Amikor a daganatot felfedezik, annak pontos elhelyezkedését, és a ráksejtek esetleges szóródását a rák kiterjedését kutató vizsgálatok mutatják ki. A kiterjedés megítélése segít az orvosnak a megfelelő kezelési mód megválasztásában, és a további életkilátások megítélésében.

A rákszűrés

A rákszűréses vizsgálatok csak a rákos megbetegedés gyanúját vetik fel. A vizsgálatokkal csökkenthető a rák okozta halálozások száma, ugyanis ha a daganatot a lehető legkorábban felismerik, elkerülhető a szóródása. A szűrővizsgálatok eredményei nem tekinthetők véglegesnek, további vizsgálatokkal kell őket megerősíteni.

Bár ezek a szűrővizsgálatok életeket menthetnek, mégis költségesek lehelnek, és a beteget mind testileg, mind lelkileg megterhelhetik. A szűrővizsgálatok általában magas szambán adnak álpozitív eredményt - ez azt jelenti, hogy bar az eredmények azt mutatják, mégsincs rákja a betegnek. Emellett lehetnek álnegatív eredmények is - ilyenkor a vizsgálat nem mutat ki daganatot, holott az illetőnek rákja van. Az álpozitív eredmények felesleges lelki megterhelést okoznak, és további drága és veszélyes vizsgálatoknak teszik ki a vizsgált személyt. Az álnegatív eredmények ezzel szemben hamis biztonságérzetet kelthetnek a betegben. Éppen ennek elkerülése érdekében az orvosok gondosan mérlegelik, hogy elvégezzék-e ezeket a vizsgálatokat. A két leggyakrabban alkalmazott szűrővizsgálat a nők körében a Papanicolaou-teszt a méhnyakrák kimutatására, és a mammográfia az emlőrák szűrésére. Ezeknek hála csökkent az említett daganatok miatti halálozás.

A prosztata-specifikus antigén (PSA) bérszintjének meghatározása az egyik legáltalánosabban végzett vizsgálat a férfiak körében. A vérszint magasabb a prosztatarákos megbetegedésekben, de a prosztata szövetállományának jóindulatú megnagyobbodása is emelkedett szintet eredményezhet. A prosztata-specifikus antigén használhatósága a rákos elváltozás kimutatására még nem eldöntött kérdés. Szűrővizsgálati alkalmazásának hátránya: költségessége és az álpozitív eredmények előfordulása. Egy másik szűrési módszer lényege a széklet rejlett bértartalmának kimutatása. A székletben található rejtett ver szabad szemmel nem látható, ezért kell a székletminta vizsgálatát elvégezni. A székletben talált vér a vastagbél betegségét jelzi. Ez lehet daganat, de számos egyéb betegség is járhat kis mennyiségű vérzéssel, amely aztán a székletbe kerül. Otthon elvégezhető szűrővizsgálatok is léteznek. Ilyen például az emlő havonkénti önvizsgálata, amely kiváló segítséget nyújt a nőknek az emlőrák felismerésében. A férfiaknál a herék rendszeres önvizsgálatával felismerhető a hererák, amely ha ideiében fedezik fel - az egyik legjobban gyógyítható rákfajta. A szájat rendszeresen ellenőrizve a szájrák is idejében felismerhető.