A reflux ma már népbetegség!

A gyomorsav nem más, mint sósav. Számos jó és rossz hatása mellett nélkülözhetetlen az emésztés folyamatában, hiánya vagy túltermelődése egyaránt működési zavarokhoz, betegségekhez vezethet. Ezek közé tartozik a ma már népbetegségnek tekinthető reflux.

Szervezetünk a vegyes táplálkozás bevezetésétől, tehát kisgyermekkortól kezdve ki van téve a savas irányú eltolódásnak. Pedig a sejtek-szervek optimális működéséi csak a számukra ideális pH-érték biztosítja, s ez legtöbb esetben nem savas, hanem lúgos környezetet jelent. Kivétel ez alól a gyomorban a fehérjebontáshoz szükséges 1,5-2.0 pH-érték. A hasnyálmirigy 10-es pH-értéknél működik optimálisan, a nyál 6,5-7,0, a nyelőcső 7,0, a bél 6-7 értéknél.

A testnedvek és a vér fontos kémiai tulajdonsága a savasság vagy lúgosság mértékét jelző pH-érték, amelyet 1-töl 14-ig tartó számskálán jelölünk. A 7,0 érték semleges, alatta savasságot, felette lúgosságot jelez. A vér pH-értéke 7,35 és 7,45 között változhat, az ennél nagyobb eltérés már több szervet is súlyosan érint.

A sav-bázis egyensúly

A szervezet sav-bázis egyensúlyát a vese. a légzés, a különböző mirigyek által termelt bt-karbonát, a máj, a bór és a csontozat biztosítja, egymás hatását erősítve és ha szükséges, kiegészítve. Paradox módon a szervezet, túl-savasodása esetén, ellene a gyomorsav termelését is fokozza. Az ugyanis együtt jár egy nagyon lúgos anyag, a hidrogén-karbonét kiválasztásával is, amit a vérből a hasnyálmirigy, az epe vesz fel lúgos nedveik előállításához, illetve egy része a vér sav-bázis egyensúlyai segíti. A maradékot az izomzat használja fel, hogy kiürítse az ártalmas savakat, amelyek a kötőszövet fájdalmas elváltozásait okozhatják.

Vese

Ez a szervünk főleg ammóniaként választja ki a fölösleges savat, ami több napig is eltarthat, ehhez azonban naponta közel 2 I folyadék bevitele szükséges. Ez nem történhet meg veseelégtelenségben, vagy ha a savkiválasztó rendszer nem működik megfelelően. A túlzott nátrium- ós káliumvesztés (például erős hasmenés, hányás, izzadás miatt, vagy túl sok alkohol, kávé fogyasztását, vizelethajtó szedését követően) gyengíti a vesének a sav-bázis egyensúlyt szabályozó képességét.

Légzés

Légzéskor kilélegezzük a szén-dioxidot, ami az oxigén-anyagcsere mellékterméke, valamint a sejtek működése során folyamatosan keletkezik. Az agyban lévő légzésszabályozó központok gyorsítják (lúgosító hatás) vagy lassítják (savasító hatás) a légzés sebességét, amelynek értéke 14-16 légzés percenként, továbbá a légzés mélységének változtatásával befolyásolják a kilélegzett szén-dioxid mennyiségét. A hatás percről percre szabályozza a vér pH-értékét. Gyenge szív- és tüdőműködés, légúti betegségek, oxigénhiányos állapotok, szellőzetlen helyiség, dohányzás, mozgásszegény életmód befolyásolják a légcserét.  Ha a sejtek működéséhez nem áll rendelkezésre elegendő oxigén, savas vegyületek - a szén-dioxidból szénsav, a fokozott izomműködés során lejsav - képződnek, amelyeket nem lehet kilélegezni.

Bikarbonát

A nyál, a nyelőcső, a gyomor, a hasnyálmirigy nyálkahártyájában lévő mirigyekben termelődik. Ez a vérben a pH-értéket W szabályozó legfontosabb anyag. Erősen V lúgos vegyület, és csak minimális sav-bázis eltérést tesz lehetővé. Nagyon fontos szerepe van a sav közömbösítésében

A máj

Ez a szervünk számos biokémiai folyamat helyszíne, és ha túlterheljük, akkor nem képes lebontani, átalakítani a méreg anyagokat. A táplálékkal felvett fehérjék lebontásakor ammónia keletkezik, amit a máj vízzé és karbamiddá alakit, majd a vesén át kiürül. Az alkohol erősen savasít, vizet von el a szervezettől, és a vízzel távoznak a bázikus ásványi anyagok - a magnézium, a kalcium és a kálium - is.

Forrás: blikk.hu

Képek: shop.builder.hu és maj.gasztrokura.com