A váltott műszak negatív hatással van egészségedre!

Az időt egyetlen érzékszervünkkel sem tudjuk felfogni, mégis létezik, és tehetünk bármit, hatással van szervezetünkre, így tudjuk például, hogy mikor kell aludni, vagy éppen enni. De mi történik, ha ezt az időt erőszakkal eltoljuk? Mi történik bioritmusunkkal, ha például elrepülünk Tokióba? Vagy ha az ágy helyett éjszakai műszakot vállalunk?

A váltott időben történő munkavégzésnek több negatív hatása is v an az emberi szervezetre. Rövidtávon a tünetek hasonlóak az időzónaváltás-szindrómához, melyek elsősorban fáradtsággal. álmatlansággal, ingerlékenységgel, fejfájásokkal és koncentrációzavarral jár. Az esetek többségében a tünetek idővel elmúlnak, néha azonban orvosi segítség szükséges. Az egész hátterében a felbomlott bioritmus áll. Az alvatlanság ugyan még néhány napig elviselhető, de hosszútávon komolyabb kellemetlenségekkel is okozhat.

„Több bizonyíték is létezik azzal kapcsolatban, hogy a váltott munkavégzés káros hatással van a szervezetre, elsősorban keringési zavarokat, cukorbetegséget vagy elhízást okozhat" magyarázza Dr. Frank A. J. L. Scheer, a Harvard MedicalSchool neurológusa. Ez azonban nem minden. Okozhat ugyanis emésztési panaszokat, gyomorfekélyt és depressziót is.

Honnan származik a „JET LAG"?

A Föld 25 időzónára van felosztva. Ez egyes időzónák közti utazás bizonyos embereknél egészségügyi problémákat okozhat. Azok, akik először utaznak repülőgéppel, általábanattól tartanak, hogy a repülő lezuhan, aminek a valószínűsége felettébb alacsony. Ennél nagyobb gondokat okozhat az ún. Időzónaváltás-szindróma (jetlag), amely ugyan nem jelentkezik mindenkinél, de statisztikai szempontból mégis valószínűbb. Oka elsősorban háromnál több időzóna gyors átlépése. Viszonylag újkori jelenségről van szó. ugyanis amíg régebben az emberek lassabban utaztak, hasonló problémák nem jelentkeztek. A problémák a közlekedés fejlődésével jelentkeztek a műit században.

Mi történik az emberi szervezettel?

A keletre vagy nyugatra történő utazások során megbomlik a bioritmus. Az időzónaváltás hatással van a cirkadián ritmusra, a szervezet biológiai órájára, amely olyan hormonok kibocsátását irányítja, amelyek az időtől függően befolyásolják az étvágyat, az alvást, és a kedélyállapotot. Amennyiben ez az egyensúly felbomlik, a folyamatnak negatív hatásai lehetnek a szervezetre. Az ellenkező irányba történő repüléskor rosszabb a helyzet. Korábban esteledik, mint azt a szervezet várná, a szervezet nincs felkészülve az alvásra. És ekkor jelentkezik a jetlag.

Hogyan hat ránk az időátállítás?

Néha sehova sem kell repülnünk, az időeltolódás utolér bennünket. Évente kétszer ugyanis időátállításra kényszerülünk, a megszokott téli időszámítástól a nyárira, és vissza. A tavaszi időátállításnak, amikor egy órával kevesebbet alszunk, hasonló hatásai vannak, mint a kelet felé történő repüléseknek - sokkal nehezebben leszünk képesek elaludni. Ősszel, ily en értelemben olyan, mintha nyugatra repülnénk.Mint a jetlag esetében, ilyenkor is megbomlik a bioritmus. Még ha csak egy óráról is van szó. a szervezet észleli a változást, de a következmények individuálisak. A pszichés problémákkal küszködő személyek szenvednek a leginkább, a szívelégtelenségben szenvedők esetében az időátállítás okozta stressz akár szív infarktust is okozhat. Ezt Dr. AmneetSandhu kutatása is bebizonyította az University of Colorado egyetemen. A stresszt ilyen esetekben mindenki észleli. Nemhiába, az óraátalakításokat követő hétfők az év legrosszabb napjai közé tartoznak.