Az izom karcsúsít
hirdetés
Az izomzat felépítése rendkívül fontos mindazoknak a nőknek, akik kontrollálni szeretnék a testtömegüket, hiszen a zsírt elsősorban az izmok képesek elégetni.
A nők azonban élettanilag gyengébb izomzattal rendelkeznek, mint a férfiak, és ezen tovább ront az életkor. Ha egy nő nem edzi az izmait, már 30 éves korától kezdve gyengébb lesz. Éppen ezért nagyon fontos a rendszeres erőnléti edzés, amellyel sikeresen felépíthető az izomzat, ugyanakkor remek módszer arra, hogy a nők egy kicsit jobban érezzék magukat a bőrükben.
hirdetés
A nők mások
Tény, hogy a nők különleges hajlamuk miatt eleve arra predesztináltak, hogy rövid idő alatt felszedjenek néhány kilót. Önmagában véve ez még nem is lenne baj, ha a szervezet azután nem ragaszkodna annyira a megszerzett többlethez. A női szervezet tehát más, mint a férfiaké, az izomtömeg, a testzsír és a víz más arányokban van jelen. Egy húszas évei közepén járó, 76 kg súlyú férfi belső szervei, izmai és csontjai 62 kilogrammot tesznek ki, míg a zsír csak 14 kg. Egy ugyanilyen korú, 65 kg súlyú nő esetében átlagosan 45 kg a belső szervek, az izmok és a csontok tömege, a zsír pedig 20 kg. A férfiak egyharmaddal több izomtömege biztosítja, hogy ők alapvetően több kalóriát égetnek el, mint a nők - még akkor is, amikor egyhelyben ülnek vagy alszanak. Az energia kinyeréséért és a teljes energia-háztartásért ugyanis az izomzat a felelős. Ráadásul annál többet „forgalmaz", minél többet használják, még akkor is, ha mondjuk sok évig elhanyagolták és aztán (ismét) megedzették. A kidolgozott izomzat nyugalmi állapotban és alvás közben is égeti a zsírt.
Hormonális életrajz
A nők egészséges testzsírhányada tehát 20-30%-kal nagyobb, mint a férfiaké (12-20%), de nem csak ez a nőkre jellemző testfelépítés okozza, hogy a nők már akkor is felszednek néhány kilót, ha csak ránéznek egy szelet süteményre. A nők hormonháztartása minden egyes menstruációs ciklusban, valamennyi terhesség és szülés során változik, pontosan úgy, mint a nők fejlődési és érési fázisai során. A nemi hormonok, az ösztrogén, a gesztagén és a tesztoszteron olykor merőben eltérő koncentrációban vannak jelen a vérben, állandó kísérőjükkel (a zsírépítő hormonnal), az inzulinnal együtt. Ez a „hormoncsapat" felelős azért, ha egy nő már gyermekkorától kezdve túl nagy súlyt cipel, a menstruációs ciklus idején felszed néhány kilót, a terhesség után nem tudja leadni a lerakódott zsírpárnákat vagy a változókor idején meghízik. Nagyon sok nő frusztráltan, rezignáltan vagy éppen ájultan figyeli a vele történő - tipikusan női -eseményeket, mivel akaratuk ellenére sem élnek (már) abban a testben, amelyben egykor jól érezték magukat.
A pozitív női testkép
Nagyon sok fiatal és egyre több korosodó nő számára a szépség és a karcsúság egyet jelent a szociális elismertséggel. És ez nem véletlen. A családi bevésés döntően befolyásolja, hogy az adott nő hogyan érzi magát a bőrében. Milyen üzeneteket közvetítettek a szülők a felnövő kislánynak a külsejével kapcsolatban? Miért becsülték gyermekkorában az adott nőt? Ráadásul a média szélsőségesen nárcisztikus testképet sugall. A (nemritkán számítógéppel manipulált) ideális testek azt üzenik a nőknek, hogy a testük diétával, edzéssel és végső esetben akár szikével korlátlanul formálható.
Pedig elég lenne csak egy józan pillantást vetni a nők biológiájára, és máris mindenki felismerhetné a természet korlátait. Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy különösen a nők szervezetét számos fiziológiai folyamat és hormonális körforgás befolyásolja. Az pedig, hogy egy nőnek széles vagy keskeny a csípője, kicsi a melle vagy nagy, végső soron attól függ, hogy mit örökölt az édesanyjától vagy a nagymamájától. Amikor aztán meggyőződésévé válik, hogy túl kövér, sok fiatal lány és nő először rettegni kezd a hízástól vagy szégyellni kezdi a testét. Ha azután - esetleg a kudarccal végződő fogyókúra vagy félbehagyott fitneszprogram - következtében mégis felszednek néhány kilót, elkezdődik az a folyamat, amit a pszichológusok elkerülési stratégiának neveznek.